Gyakran ismételt kérdések

Mi a civil szervezet?

A civilszervezet olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő civilekből álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik, általában valamilyen egyéni és közösségi szükségletek kielégítése, szolgáltatások biztosítására, társadalmi, közösségi, karitatív célra hozzák létre.

A civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítványt ért a Civil szervezet alatt a civil törvény.  

Mi a civil társaság?

  • egyszerű civil szervezeti forma
  • természetes személyek, - legalább két fő - hozhatják létre
  • nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására
  • vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható
  • a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja)
  • a civil társaság nem jogi személy
  • a társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt.

A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.

A civil társasággal szembeni elvárás, hogy a társaság célja ne gazdasági cél legyen, és legyen egy ügyvivő tag. A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges.

A társaság megszűnik:
a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges; 
b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; 
c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; 
d) azonnali hatályú felmondással; 
e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével; 
f) ha a tagok száma egyre csökken.

Mi a közfeladat?

Jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

Mit jelent a közhasznú tevékenység?

Minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

Mi a közszolgáltatási szerződés?

Valamely közfeladat - vagy annak egy része - ellátására a szerv nevében történő ellátására kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve.

Mi az egyesület?

A hatályos magyarországi szabályozás a Polgári Törvénykönyv szerint ( 1959. évi IV. törvény) szerint az egyesület olyan

  • önkéntesen létrehozott,
  • önkormányzattal rendelkező szervezet,
  • alapszabályában meghatározott célra alakul,
  • nyilvántartott tagsággal rendelkezik,
  • céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét,
  • jogi személy.

Alapításához minimum 10 fő szükséges.

Mi az alapítvány?

A mai magyar jog szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, tartós közérdekű célra alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.
Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni.
Az alapítvány jogi személy.

Mi a közhasznúság?

Minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja. Közvetett az szolgálja, ha a közfeladat ellátását segíti.

Közfeladat, amit törvény, helyi rendelet közfeladatként határoz meg. Az alapító okiratnak jogszabályi hivatkozást kell tartalmaznia erre vonatkozóan.

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei:
Két egymás követő üzleti évben meg kell felelni a civil törvény 32. §-ban meghatározottaknak. amelyek a következők:

  • Magyarországon nyilvántartásba vett szervezet
  • létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló, közhasznú tevékenységet végez
  • hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez
  • megfelelő erőforrásokkal rendelkezik
    Ez azt jelenti, hogy az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
    • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
    • a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
    • a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át).
  • megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
    Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
    • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
    • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
    • közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
  • civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi .

Mi a Civil információs Portál?

A civil szervezetekre vonatkozó, azokkal összefüggő, vagy civil szervezetek számára érdekes minden információt tartalmaz, legyen az pályázati kérdés, nyilvántartás vagy a legfrissebb hírek. A portál célja az, hogy bárki, aki civil szervezetekkel kapcsolatban tájékozódik, vagy maga is civil szervezet képviselője, megtalálja a számára lényeges információkat.

A CIP-en lehet név, adószám és statisztikai számjel szerint is keresni.
Elérhető: http://www.civil.info.hu oldalon.

Mi a Civil Információs Centrum feladata?

A Civil Információs Centrumok feladata információszolgáltatás és adminisztratív segítség nyújtás. Jogi, könyvelési tanácsokat, pályázati, forrásteremtési tanácsokat ad, valamint az internetkapcsolattal nem rendelkező szervezeteket segíti adatszolgáltatásuk megtételében. Továbbá segíti a civil szervezetek közötti hatékony kapcsolati háló kiépítését.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Kelet- Magyarországi Fiatalokért Alapítvány látja el a Civil Információs Centrumi feladatokat.

Mi a Nemzeti Együttműködési Alap?

A Nemzeti Együttműködési Alap az Államháztartásról szóló törvény (2011.évi CXCV. törvény az államháztartásról) szerinti a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, határon átívelő civil partnerséget, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató, központi költségvetési előirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

A Nemzeti Együttműködési Alap támogatáspolitikai céljainak megvalósulása az öt szakmai kollégiumon keresztül történik. Melyek a következők:

  • Nemzeti Összetartozás Kollégiuma
  • Új Nemzedék Kollégiuma
  • Mobilitás és Alkalmazkodás Kollégiuma
  • Társadalmi Felzárkózás Kollégiuma
  • közösségi környezet kollégiuma

Mi a TÁMOP?

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (rövidítve TÁMOP) Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretein belül jött létre 2007-ben, és A társadalom megújulása prioritásának megvalósítását szolgálja az Európai Uniós jogszabályokkal és rendeletekkel összhangban. A program 6 éven keresztül fut, vagyis 2013-ig tart. Célja a gazdaság fellendítése, ehhez szükség van új munkahelyek teremtésére és az infrastruktúra fejlesztésére. Az ezekhez szükséges feltételeket megteremtését segítik a TÁMOP-pályázatok. Ezért olyan pályázatokat hoztak létre, melyek aktívabbá teszik az álláskeresést, csökkentik a diszkriminációt, egészségesebb munkaerőt képeznek, népszerűsítik a life-long learning gondolatát, illetve összhangot teremtenek a kínált és keresett képzettség között. Reményeik szerint ezzel változást hoznak el az oktatásban, képzésekben, egészségügyben, a kultúrában, a szociális területeken.
A civil szervezetek mivel társadalmi, közösségi feladatokat látnak el, így ezek a pályázati lehetőségek illeszkednek leginkább hozzájuk.
a kormány az újszéchenyi tervben 2011-2013 közötti időszakban 7db. kitörési pontot határozott meg. Ezek közzül a legjobban az otthonteremtés, és foglalkoztatás kötődik a civil szervezetekhez. (Ezek is a TÁMOP pályázatok)
a pályázati kiírások az www.nfu.hu oldalon követhetőek nyomon.

Mit értünk kettős könyvelés alatt?

A kettős könyvelés (más szóval kettős könyvvezetés) olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás, civil szervezet vagyonában bekövetkezett változásokat, kettős vetületben – eszköz-forrás – folyamatosan és valósághűen mutatja ki.
Jellemzői:

  • teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál,
  • főkönyvi számlákat alkalmaz.

Mi az egyszeres könyvvitel?

Olyan zárt rendszer, amely a gazdasági társaság vagy Civil szervezet pénzeszközeiről, pénzeszközeiben bekövetkezett vállalkozásokat mutatja ki, folyamatosan, valósághűen.
Jellemzői:

  • csak pénzmozgásokat rögzít, pénzforgalmi szemléletű naplófőkönyvet használ,
  • a könyvek vezetését bizonylattal kell alátámasztani.

Mi az eredménykimutatás?
Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás:
1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás,
2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás.

Eredménykategóriák:
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből)
C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából)
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény (C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 18)
F. Adózott eredmény (A társ. adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére).
G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével.

Mi a számviteli mérleg?
Olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a gazdasági társaság vagy civil szervezet (egyesület, alapítvány) vagyonát, eszközök és források csoportosításban 1000Ft-ban tartalmazza.

Beszámolás, beszámoló készítése alapjai: a gazdasági társaság, civil szervezet éves működéséről, vagyoni. pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés.
Részei:

  • mérleg (m)
  • eredménykimutatás (ek)
  • kiegészítő melléklet (km)

A beszámoló lehet:

éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető
egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető
összevont (konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vezető
egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vezető

Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni
beszámoló készítésére kötelezett minden hazánkban működő vállalkozó, civil szervezet (alapítvány, Egyesület), kivétel az, aki nem tartozik a számvitel hatálya alá.

Beszámoló készítésével kapcsolatos időpontok:

  • mérlegfordulónap: az üzleti év utolsó napja, döntő többségben a naptári nap utolsó napja, vagyis december 31.
  • letétbehelyezés napja: az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 nap, vagyis május 31.
  • mérlegkészítés napja: az a nap, amikor a tulajdonosok elfogadják a beszámolót.

A beszámolót alátámasztja:

  • leltár: valódiságot és megbízhatóságot garantál,
  • könyvvezetés: szabályszerűséget és a folytonosságot biztosítja.