Tisztelt Civil Szervezetek!

2020. november 17-én hatályba lépett a veszélyhelyzet során a személy és vagyonegyesítő szervezetekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 502/2020 (XI.16.) Korm. rendelet. (továbbiakban: Rendelet) A Rendelet alapján az alábbi fontos – civil szervezetket is érintő – szabályok kerültek meghatározásra:

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyeknek és a nem jogi személy szervezeteknek a Rendelet 2020.11.17. napi hatálybalépésének napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.), illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazniuk.

A Rendelet hatálybalépésének napjától a jogi személyeknek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 51. alcímében foglalt rendelkezések helyett az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazniuk:

1./ Ha a jogi személy döntéshozó szerve – közgyűlés, taggyűlés stb. - vagy az egyszemélyes jogi személy tagja (alapítója, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a veszélyhelyzet idején alkalmazandó kijárási korlátozások, illetve a védelmi intézkedések betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv működésére vagy az egyszemélyi tag (alapító, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) döntéshozatalára a Rendeletben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Itt fontos megemlíteni a Rendeleten kívül a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020(XI.10) Kormányrendelet szerint a rendezvényekre vonatkozó szabályokat: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2000484.kor

Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.

3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések

5. § (1) Tilos - a 6. § szerinti kivétellel - rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.

(2) Rendezvény helyszínén - a 6. § szerinti kivétellel - a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen

1. a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
2. b) a kulturális esemény,
3. c) a sportesemény,
4. d) a magánrendezvény, valamint
5. e) a karácsonyi vásár.

(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása - a házasságkötés, valamint a temetés kivételével - nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.

6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.

(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.

(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény - a házasságkötés és a temetés kivételével - abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.

(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.

(5) A házasságkötésnél kizárólag

1. a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
2. b) a házasulók,
3. c) a házasulók tanúi,
4. d) a házasulók szülei, nagyszülei,
5. e) a házasulók testvérei és
6. f) a házasulók gyermekei

lehetnek jelen.

7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

A Rendelet 7. § rendelkezéseit, továbbá a jogi személynek a döntéshozó szerven kívüli szerveire a 6. § rendelkezéseit az előzőek szerinti esetben is alkalmazni lehet.

2./ 1. Az 1./ pontban foglalt kivétellel a jogi személy döntéshozó szervének ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.

A jogi személy döntéshozó szervének

1. a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy
2. b) határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,

akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem vagy az e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

2.

- Ha a jogi személy tagjainak száma legfeljebb öt fő, és a döntéshozó szerv határozatképessége az előzőek szerinti meghatározott módon történő határozathozatallal előre láthatóan biztosítható, a döntéshozó szerv határozathozatalára a 3./ pont szerinti módon kell hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni.

- A döntéshozó szerv határozathozatalára a 2.1.a.-b. módon vagy a 3./ pont szerinti módon kerül sor akkor is, ha az öt főt meghaladó, de tíz főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik,

- a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén pedig, ha a jogi személy ügyvezetése - vagy az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság esetén a tulajdonosi joggyakorló - azt kezdeményezi.

Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve vagy más szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt e rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.

Ha a jogi személynek egy tagja vagy alapítója van - ideértve az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt is -, a döntéshozó szerv hatáskörében az egyedüli tag vagy alapító írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

3./1. Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő - jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:

17. a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
18. b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
19. ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat,
20. bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
21. c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
22. ca) a szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani,
23. cb) a Ptk. 3:20. § (2) és (4) bekezdését alkalmazni kell,
24. cc) a tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti,
25. cd) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és
26. ce) a tag a szavazatát a 7. §-ban meghatározott módon is megküldheti.

A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.

A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését, és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

A jogi személy ügyvezetése köteles - ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is - megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, a 3.1 szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.