GYIK

Pályázatokkal, EPER rendszerrel, NEA-val kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok

Készítem az elszámolásom, azonban már lejárt a támogatási időszak – benyújthatok még módosítási kérelmet

A Támogatáskezelő az EPER-ben hivatalosan a pályázati támogatási időszak utolsó napjáig fogadja a módosítási kérelmeket, ezt követően módosítási kérelem benyújtására már nincs lehetőség.

Módosítási kérelem benyújtása nélkül a szervezet a költségvetést az alábbiak szerint módosíthatja, az elszámolási felületen a számlák rögzítését, és összegek hozzárendelését az alábbiak szerint végezheti: fősoron belül az alsorok között szabadon változtathat, azonban amennyiben a módosítás fősorokat is érint (pl. A-ból B-be tesz át költséget) – a fősor értéke, amelybe az összeget áthelyezte – max. 10%-ot emelkedhet.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázat benyújtásakor előzetesen tervezett, a Kollégium által elfogadott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, de új sor nyitása nem.

 

Hány százalékig módosíthatom a költségvetésemben a fő-, és az alsorokat? Mikor nem kötelező a módosítási kérelem benyújtása az EPER-ben?

Módosítási kérelem benyújtása nélkül a szervezet a költségvetést az alábbiak szerint módosíthatja, az elszámolási felületen a számlák rögzítését, és összegek hozzárendelését az alábbiak szerint végezheti: fősoron belül az alsorok között szabadon változtathat, azonban amennyiben a módosítás fősorokat is érint (pl. A-ból B-be tesz át költséget) – a fősor értéke, amelybe az összeget áthelyezte – max. 10%-ot emelkedhet.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázat benyújtásakor előzetesen tervezett, a Kollégium által elfogadott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, új-korábban nem tervezett költség beállításra és így új költségvetési sor nyitására azonban nincs lehetőség.

A pályázat benyújtásakor magasabb összegre terveztem a költségvetésemet, mint az elnyert támogatás, mi a teendő ebben az esetben?

Amennyiben az igényelt és az elnyert támogatási összeg nem egyezik meg, a költségvetési adatok módosítását a pályázat nyertes értesítést követően a Kezelő végzi el, arányosan csökkenti a költségeket az EPER-ben.

Amennyiben a Szervezet a módosított-arányosított költségvetést nem fogadja el –további változtatásra, költségmódosításra nyílik lehetőség, melyet az EPER-rendszerben kérelmezhet „módosítási kérelem” – formájában.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a pályázat benyújtásakor előzetesen tervezett, a Kollégium által elfogadott költségsorok áttervezése, csoportosítása lehetséges, de új sor nyitása nem.

Az EPER-ben szándékozom benyújtani a módosítási kérelmet, azonban a program azt írja ki – „Nincsenek listázandó adatok” – mit tegyek?

Kérjük, az alábbiak szerint indítsa a módosítási kérelem – menüpontját:

  1. Beadott pályázatok – menüpont,
  2. Válassza ki pályázatát!,
  3. Módosítási kérelem – gombra kattintás,
  4. Új – gombra kattintás alul, jobb oldalon

Ekkor megnyílik a kérelem menüpont – az egyes lapfüleken a sárga színnel jelölt mezők töltése kötelező, illetve kötelező a „pályázó indoklása” – menüpont kitöltése is. Az egyéb-, fehér színnel jelölt mezőkben szíveskedjen kitölteni a megváltozott adatokat. A költségvetés – lapfülön módosíthatók a támogatási-, és önerő – összegek.

Mikor-, és hogyan nyújthatok be módosítási kérelmet a NEA pályázatomhoz?

A módosítási kérelem folyamatosan benyújtható a támogatási szerződés megkötésétől a támogatási időszak utolsó napjáig, azonban egyszerre csak egy módosítási kérelmet lehet benyújtani. A pályázati szakmai elemek, dátumok, időpontok, helyszínek, költségvetés módosítására az alábbiak szerint nyílik lehetőség.

Módosítási kérelmet a NEA működési, szakmai és normítv pályázatok esetében az EPER-ben szükséges benyújtani:

  1. Beadott pályázatok – menüpont,
  2. Válassza ki pályázatát!,
  3. Módosítási kérelem – gombra kattintás,
  4. Új – gombra kattintás alul, jobb oldalon

Ekkor megnyílik a kérelem menüpont – az egyes lapfüleken a sárga színnel jelölt mezők kitöltése kötelező, illetve kötelező a „pályázó indoklása” – menüpont kitöltése is. Az egyéb-, fehér színnel jelölt mezőkben szíveskedjen kitölteni a megváltozott adatokat. A költségvetés – lapfülön módosíthatók a támogatási-, és önerő – összegek.A kérelem elbírálása 10-15 napot vesz igénybe, feldolgozásának eredményéről Önt az EPER-ben értesítik.

Mit nevezünk szövetségnek?

A szövetség az egyesület különös formája. Már két tag részvételével is alapítható. A szövetség tagja nem lehet természetes személy, csakegyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pl. civil társaság.

Mi vagy ki a képviselő szerv?

A képviselő szerv az a képviselő, vagyis a szervezet nevében aláíró személy, ő jeleníti meg egy külső, harmadik fél felé a szervezetet.

Fő szabály szerint egyesület és alapítvány esetében is magánszemély a képviselő. A képviseleti jog megosztható, tehát több képviselője is lehet egy szervezetnek.

NEA támogatáskezelő elérhetőségei:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

 

Postacím: 1253 Budapest, Pf. 36.

Ügyfélszolgálati elérhetőségek:

Telefon: +36 1 896 0620  

E-mail cím:  nea@bgazrt.hu

Honlap: https://bgazrt.hu/

 

 

Nem vagyok közhasznú szervezet. Nekem is kell közhasznú mellékletet készítenem?

Igen, a 2011. évi CLXXV. törvény - az egyesülési jogról,  a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról -  29.§ (3) bekezdéseszerint ezt minden civil szervezetnek meg kell tennie.

Mit kell tartalmaznia az éves beszámolónak?

Tartalmi elemei

  • a mérleg (egyszerűsített mérleg)
  • az eredménykimutatás (eredménylevezetés)
  • kettős könyvvitel esetében a kiegészítő melléklet (Ectv. 29.§. 2/c)
  • közhasznúsági melléklet (minden civil szervezet köteles készíteni, Ectv.29.§. 3. bek)

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

  • a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként
  • a támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásokra vonatkozó részletezett adatokat

Közhasznúsági mellékletben be kell mutatni

  • a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását,
  • a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

Hová kell elküldenem a szervezetem éves beszámolóját?

A beszámolót minden bejegyzett civil szervezetnek a (minden év május 31. napjáig) letétbe kell helyeznie az Országos Bírósági Hivatalnál.

1363 Budapest Pf. 24.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban Ectv.) rögzített beszámolási szabályok szerint a civil szervezetek, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei a működésükről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről az adott üzleti év utolsó napjával a kötelesek beszámolót készíteni a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján. A már közhasznú, illetve a jövőben a közhasznú fokozat megszerzését célzó civil szervezet a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is köteles készíteni a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet alapján.

A civil szervezet az elkészített beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét köteles minden év május 31. napjáig letétbe helyezni akként, hogy a beszámolót, illetve a közhasznúsági mellékletet elektronikusan (az ún. Ügyfélkapun keresztül), vagy  papír alapon - eredetben vagy hitelesített másolatban - megküldi az Országos Bírósági Hivatal (1363 Budapest, Pf.24.) részére. Az OBH a civil szervezetek beszámolóinak és esetleges közhasznúsági mellékletének a közzétételéről díjmentesen intézkedik.

Emellett ha a civil szervezet saját honlappal is rendelkezik, a beszámolóját és a közhasznúsági mellékletét saját honlapján is köteles elhelyezni és annak megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani.

Ha a civil szervezet a beszámolóval, illetve a közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez az illetékes ügyészségen.

 

Melyik bíróság intézi a civil szervezetek ügyeit?

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni, amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).

Kell-e fizetni a civil eljárásokért?

Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

Ki kérheti a civil szervezet hatályos adatairól kivonat kiadását?

A szervezet képviselője,-alapítvány esetén az alapító is- továbbá a bejegyzett képviselőtől származó közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a civil szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is kérheti kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. A kivonatért illetékbélyeggel kell fizetni a Törvényszék munkatársainál.

Melyek a legfontosabb teendői a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak?

Minden év május 31-ig a civil szervezetnek az elfogadott beszámolóját és közhasznúsági mellékletet letétbe helyezés céljávól meg kell küldeni elektronikusan (Ügyfélkapun) vagy papír alapon az Országos Bírósági Hivatal (1363 Budapest, Pf. 24) részére.

Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

A kedvezményezett az átutalt összegnek az átutalását követő év december 31. napjáig történő felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges, az átutalást követő második év december 31. napjáig terjedő tartalékolásának tényét, célját és összegét is - a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg (a továbbiakban: beszámolási kötelezettség). A kedvezményezett a köztartozásra átvezetett összeget is feltünteti a beszámolóban. A fel nem használt - ötezer forintot meghaladó - összeget a kedvezményezett a beszámolással együtt az adóhatóság részére visszautalja.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett az e törvény alapján fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele.

Ha az adóhatóság az előzőek szerinti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének

  1. a) nem tett eleget,
  2. b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy
  3. c) teljesítése során valótlan adatot közölt,

határozatával kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.

Ha az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a kedvezményezett az egy éves tartalékolási időt túllépte és a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, erről határozatot hoz, amelyben a kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására az egy éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt, az ötezer forintot elérő összeg visszafizetésére kötelezi.

A kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok őrzésére a 1996. évi CXXVI. törvény 5/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

Az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok adataiból az átutalt, illetve köztartozásra visszatartott támogatás, a felhasznált vagy tartalékolt támogatás, valamint a visszafizetendő támogatás összegét honlapján közzéteszi, továbbá a dokumentumokat és az esetleges törvény szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton - az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.

A kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért a kedvezményezett felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el.

A kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti, közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását, a kedvezményezetti feltételek fennállását az adóhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja, hogy a kedvezményezetti feltételek nem álltak fenn, valamint a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.

A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást

  1. a) a kedvezményezett az alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja,

A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – az 1996. évi CXXVI. törvény 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

 Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:

  1. a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
  2. aa) §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
  3. ab) § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
  4. b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,
  5. c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,
  6. d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások.

Ha a kedvezményezett az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg.

A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Air. és az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

 

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le „17KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2019. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 17KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  1. január 1-jétől 2017. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
  • a tárgyévben felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében felhasznált, illetve amelyet
  • a kedvezményezett a hibátlan 16KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2017. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 16KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Hova kell besorolni a civil szervezettől másik civil szervezetnek juttatott támogatást?

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

Hogyan hozhatunk létre egyesületet?

Egyesület létrehozásához legalább 10 fő szükséges, akik az alakuló ülésen kimondják a szervezet megalakulását, az alapszabályát elfogadják és megválasztják a képviseleti szervét. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az egyesület az alapító tagok által elfogadott alapszabályon alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani.

A kérelemhez minimálisan szükséges dokumentumok:

  • az alapszabály
  • az alapszabály mellékletét képező tagjegyzék (tagok neve, lakhelye, aláírása)
  • az alakuló ülés jegyzőkönyve
  • az alakuló ülés jelenléti íve (dátum, helyszín, a jelenlévők neve, lakóhelye, aláírása)
  • a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat
  • az ügyvezetés tisztségelfogadói nyilatkozata
Most hoztunk létre egy alapítványt, kérhetjük már a bejegyzésnél a közhasznú jogállást?

Nem, a közhasznú jogállás 2 éves működés után kezdeményezhető, a szükséges feltételek fennállása esetén.

Milyen feltételeknek kell megfelelni a közhasznúsághoz?

A szervezet erőforrásait és társadalmi támogatottságát jelző egyes szervezeti mutatóknak meg kell felelniük a Civil Törvény által támasztott alábbi feltételeknek. A feltételek teljesülését a bíróság visszamenőleg, a szervezet megelőző két évről szóló beszámolója és közhasznúsági melléklete alapján vizsgálja.

Az erőforrás-ellátottság alábbi három feltétele közül legalább egyet teljesíteni kell az előző két évre vonatkozóan:

  1. a szervezet átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
  2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
  3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

A társadalmi támogatottság alábbi három feltétele közül teljesíteni kell legalább egyet az előző két évre vonatkozóan:

  1. az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (úgy, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzeszközöket nem kell figyelembe venni), vagy
  2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
  3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Bizonyos esetekben szükség lehet a létesítő okirat módosítására. Ha a létesítő okirat korábban nem tartalmazta az alábbi feltételek valamelyikét, akkor a tekintetben módosítani kell azt a következőképpen.

A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza (formai, működésre vonatkozó kérdések):

  • a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;
  • ha a felügyelő szerv létrehozása kötelező, annak létrehozására, működésére, hatáskörére;
  • a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;
  • az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat.
  • A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):
  • olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);
  • a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;
  • a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;
  • a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:

  • a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő (lásd bővebben a következő kérdésnél);
  • annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
  • annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  • annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  • és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú tevékenységekről a létesítő okiratnak azt is tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen közhasznú tevékenységet végez, és azok milyen jogszabály alapján tekinthetők közhasznúnak. Itt lényeges, hogy a jogalkotó nem célt, hanem feladatot jelölt meg. A feladat azt jelenti, hogy nem úgy kell megjelölni az átvállalt feladat jogszabályi alapját, hogy az általános (céljellegű) legyen, hanem konkrét feladatot kell jogszabályi szinten megjelölnie a létesítő okiratban az alapítóknak.

A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti.

Hogyan kérdezhetők le a civil szervezet adatai?

www.birosag.hu oldalon a következőképpen lehet a szervezet adataira keresni:

  • A bal oldali menüben találja a Civil szervezeteket, klikkeljen rá.
  • Ezt követően válassza ki a Civil szervezetek névjegyzékét.
  • Írja be a keresett szervezet nevének egy jellegzetes részét (minden százalék és egyéb jelek nélkül)

Ezt követően a találati listából válassza ki az adott szervezetet akként, hogy klikkeljen a szervezet nevére. Ezáltal láthatóak lesznek a szervezet aktuális adatai.

Mire célszerű figyelni a beszámoló postai beküldésekor?

http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok/beszamolok oldalról a papír alapú nyomtatványt kell kiválasztani. (PK-141P, PK-142P, PK-241P, PK-242P, PK-341P, PK-342P,Pk-441P,Pk-442P)

 

Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni a beszámolókat (közhasznúsági mellékletet) ezzel igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.

 

Az iratok ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza, kibontásukkor az irat sérülhet.

 

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szkennelés és így a közzététel is fekete-fehérben történik. Ennek megfelelően előnyösebb, ha nem színes formában kerül sor a beszámoló és mellékletei megküldésére. A vékony, vagy átlátszó papíron történő beküldés is problémás lehet a szkennelésénél, hasznosabb tehát megfelelő vastagságú, nem átlátszó papírt választani.

 

Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb. is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül.

Mi a Nemzeti Együttműködési Alap?

A Nemzeti Együttműködési Alap (a továbbiakban: Alap) a civil önszerveződések működését és szakmai tevékenységét, nemzeti összetartozásuk erősítését és a közjó kiteljesedésében vállalt szerepük segítését támogató finanszírozási forma. Az Alap forrását a központi költségvetésről szóló törvény a miniszter által vezetett minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataként tartalmazza.

Az Alap elsősorban a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás megszervezésére, fejlesztésére és megvalósítására nyújt támogatást. A 2016. évben 4 077 db jóváhagyott támogatási döntés értelmében 3 435 198 858  Ft támogatási összeg segíti a civil szervezeteket működésük finanszírozásában és szakmai programjaik eredményes megvalósításában.

 A támogatott tevékenységek a civil élet teljes spektrumát felölelik, az európai integrációt elősegítő programoktól a civil szférával kapcsolatos tudományos kutatásokon át a monitoring tevékenységekig. A különböző rendezvények mellett civil szervezetek működési költségeire is igényelhető támogatás.

Mi az egyszerűsített pályázat és ki adhatja be?

Az egyszerűsített pályázat célja a helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása, amelyet a civil szervezet alapcél szerinti közösségteremtő, a hatókörébe tartozó közösség érdekében végzett tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek fedezésére fordít.

A hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:

  1. a) helyi: a működés területe a székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;
  2. b) területi: a működés kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;
  3. c) országos: a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez;
  4. d) nemzetközi: a civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.

Az alábbi – Magyarországon nyilvántartásba vett – helyi vagy területi hatókörű civil szervezetek nyújthatják be elektronikus pályázatukat:

  1. szövetség vagy
  2. alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és a pártot).

Támogatás feltétele:

Egyszerűsített támogatásra pályázhat az a helyi vagy területi hatókörű civil szervezet, amely

  1. a) a támogatási igény benyújtását megelőző két évben letétbe helyezett teljes és közzétett számvitelibeszámolóval rendelkezik,
  2. b) a pályázat megjelenését megelőző utolsó két lezárt üzleti évben a beszámolóval igazolható éves összes bevétele egyik évben sem éri el az ötmillió forintot, és
  3. c) az adott költségvetési év forrása tekintetében nem nyújtott be a Civil tv. 56. § (1) bekezdés b)–g), i) és
  4. j) pontjaira vonatkozó támogatási igényt.

Azon civil szervezetek, amelyek a „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.”című pályázati kiírások keretében (NEA-19-Ö kategóriák keretében) pályázatot nyújtottak be, azok jelen pályázati kiírás keretében pályázat benyújtására nem jogosultak.

Mi az összevont pályázat és ki adhatja be?

A Közösségi környezet kollégium, a Mobilitás és alkalmazkodás kollégium, a Nemzeti összetartozás kollégium, a Társadalmi felelősségvállalás kollégium, az Új nemzedékek jövőjéért kollégium (a továbbiakban: Kollégium) megbízásából az Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) nyílt pályázatot hirdet civil szervezetek számára, működésük vagy szakmai programjuk és működési költségeik támogatására az alábbiaknak megfelelően:

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.),

  • a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.)KIM rendelet (a továbbiakban: NEAr.),
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.),
  • az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.)Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.),
  • az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatoseljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet;
  • a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről ésfelhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendelet (a továbbiakban: Fejkez. rendelet)
  • a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvény (továbbiakban Taotv.)

alapján kizárólag az Elektronikus Pályázatkezelési Rendszer (a továbbiakban: EPER) útjánbenyújtandó pályázati formában.

Az alábbi – Magyarországon nyilvántartásba vett –civil szervezetek (hatókörtől függetlenül) nyújthatják be elektronikus pályázatukat:

  1. szövetség2 vagy
  2. alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és a pártot).

Civil tv. 59. § (1) bek., Civil tv. 2. § 13. pontja

Külföldön nyilvántartásba vett civil szervezetek nyújthatják be elektronikus pályázatukat a NEA-UN-19-Ö-V kategóriára a 2. pontban meghatározott pályázati célra, mint határon túli civil szervezet önálló benyújtóként.

Határon túli pályázó szervezet a Civil tv. 59. § (4) bekezdés b) pontja alapján önálló támogatási igény benyújtására jogosult, ha:

  1. a) társpályázóként egy alkalommal már támogatásban részesült,
  2. b) támogatási igényét az elektronikus pályázatkezelő rendszeren keresztül nyújtja be, és
  3. c) a támogatási igény benyújtásának évében más kategóriában együttesen benyújtott támogatási igény keretén belül társpályázóként nem vesz részt.

NEAr. 3 §. (4) bek. c) pont

Határon túli civil szervezet: határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi

– boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében tevékenykedő, más állam területén működő civil szervezet.

Civil tv. 2. § (12) pont

Mely kollégiumokhoz pályázhat a civil szervezet?

- Közösségi környezet kollégium

A közművelődés, tudomány és kutatás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, fogyasztóvédelem, a településés közösségfejlesztés, kulturális tevékenység területén működő civil szervezetek, társadalmi párbeszéd területén működő civil szervezetek.

- Mobilitás és alkalmazkodás kollégium

Az élet és vagyonbiztonság, a közbiztonság, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa-elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport, a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme területén működő civil szervezetek.

- Nemzeti összetartozás kollégium

A kárpát-medencei együttműködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység, az európai integráció és a vallási tevékenység elősegítése, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme, egyéb kulturális tevékenység (zene, tánc, népzene, néptánc), hagyományápolás.

- Társadalmi felelősségvállalás kollégium

Nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet, adományosztás, szociális tevékenység, család és gyermekjóléti szolgáltatók, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, egyéb nonprofit tevékenységek, természet- és környezetvédelem területén működő civil szervezetek, polgári védelem.

- Új nemzedékek jövőjéért kollégium

A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés területén működő civil szervezetek.

 

Hogyan kerül sor a NEA támogatás folyósítására?

Az Alapkezelő a támogatói okirat kibocsátása vagy a támogatási szerződés megkötése és a folyósítási feltételek teljesülését követő 5 napon belül átutalja az elnyert támogatási összeget.

NEAr. 5. § (8) bek., 14/A. § (1) bek.

A 100%-os támogatási előleg formájában történő finanszírozás esetén a támogatási szerződés mindkét fél általi aláírását vagy a támogatói okirat kibocsátását és a folyósítási feltételek teljesülését követő 5 napon belül átutalja a támogatást.

Ha a kedvezményezett támogatási előleget a pályázatban nem kért, a támogatás a beszámoló elfogadását követően kerül folyósításra.

A támogatás folyósítására egy összegben kerül sor.

Kell Önrészt vállalni a NEA pályázatok esetén?

A támogatást önrész nélkül kell biztosítani.

24/2018. (10.24.) sz. Tanácsi döntés, NEAr. 11. § (3) bek.,Ávr. 75.§ (4a) bek.

A költségvetési támogatás folyósítására egy összegben kerül sor.

Támogatási intenzitás mértéke: 100%

 

Kell pályázati díjat fizetni a NEA pályázat esetén?

A pályázatok benyújtása során, a jelen pályázat beadása napjáig a pályázónak egyszeri és egyösszegű pályázati díjat kell megfizetnie kizárólag banki átutalással, amelynek összege 2.000Ft. A pályázati díj határidőre történő meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése a pályázat formai érvénytelenségét vonja maga után.

A pályázati díjat banki átutalással a következő számlaszámra kell befizetni:

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 10032000-00310024-00000017

A pályázati díj postai feladóvevénnyel nem befizethető, kizárólag banki átutalással teljesíthető! A banki átutalást alátámasztó dokumentumot (pl.: banki átutalási megbízás, bankszámlakivonat nyitó- és záró egyenleggel), kérjük az EPER-ben a „Dokumentum beküldő”- n keresztül felcsatolni.

Van-e lehetőség hiánypótlásra a NEA pályázat esetén?

A NEA pályázatai esetében formai hiánypótlásra nincs lehetőség, ezért, ha a beadott pályázat formai hibát tartalmaz, akkor az Alapkezelő a pályázatot érvénytelenné nyilvánítja és elutasítja.

Önállóan pályázhat-e határon túli civil szervezet?

A NEA Új Nemzedék Kollégium összevont pályázati kategóriájában van lehetőség külhoni civil szervezeteknek önállóan pályázni, de csak abban az esetben, ha már egy korábbi évben részt vett társpályázóként NEA projekt megvalósításában.

Mik a Civil Információs Centrumok?

A Civil Információs Centrumok (CIC-ek) hálózatát a társadalmi és civil kapcsolatokért felelős miniszter működteti és ellenőrzi.

A pályázati úton elnyert címet olyan civil szervezetek viselhetik, amelyek vállalták, hogy a Civil tv. 52. §-ában és a címpályázati felhívásban meghatározott feladataikat ellenszolgáltatás nélkül nyújtják.
A támogató, szolgáltató hálózat 2012. július 1-jén kezdte meg működését. A CIC-eket működtető civil szervezetek minden megyében és a fővárosban kialakították irodáikat és várják a tanácsra, segítségre szoruló, vagy informálódni vágyó civil szervezetek képviselőit, munkatársait.

A CIC-ek feladatát képezi többek között a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése.

A Civil Információs Centrumok által nyújtott főbb szolgáltatások a következők:

  • segítséget nyújtanaka civil szervezetek számára az adminisztratív kötelezettségek teljesítéséhez;
  • tájékoztatást nyújtanaktámogatási lehetőségekről, pályázati kiírásokról;
  • gyakorlati segítséget kínálnak és egyénre szabott tanácsadást végeznekcivil szervezetek számára (jogi, közhasznúsági kérdésekben; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén);
  • elősegítika kommunikációt és ösztönzik az együttműködést a szektoron belül, és a szektorok között egyaránt.

 

Mi az egyesület?

Az egyesület egy önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező olyan szervezet, amely nyilvántartja a tagjait, és a tagjait közös célra szervezi. Az egyesületet, annak státuszát és létrehozását a civil tv., a nyilvántartási tv. és a Ptk. szabályozza. Az egyesület létrehozásához 10 tag közös nyilatkozata szükséges, és az egyesület különös formái a párt, a szövetség, a szakszervezet.

Mi az alapítvány?

Az alapítvány valamilyen tartós cél eléréséhez rendelt vagyon. Ebben az esetben nem több tag közös és együttes nyilatkozatára (jogi kifejezéssel: akaratnyilatkozatára) van szükség, hanem egy (vagy több) alapító vagyonának letétbe helyezésére, illetve biztosítására bármilyen igazolható módon (amiből a célt megvalósítja az alapítvány, a szervezetén keresztül). Az alapítvány tehát egészen más logika alapján jön létre, mint az egyesület és annak különös formái, viszont ugyanazok a jogszabályok szabályozzák státuszát, szervezetének kialakítását és nyilvántartásba vételét.

(Más kérdés, hogy a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítványok – különösen a kilencvenes években létrejöttek – többsége nem teljesen felel meg ennek a meghatározásnak, hiszen többnyire valamilyen program, cél megvalósítására, jelképes vagyonnal jöttek létre. Tipikus példája ez annak, hogy a gyakorlat olykor eltérően értelmezi és alkalmazza a jogintézményeket, mint ahogyan azt a jogalkotó eredetileg szánta: ezáltal nem válik sem rosszabbá, sem jobbá az alapítvány, mint jogintézmény, mindenesetre eltérő felfogással használta és használja azt a jogalkalmazók sokasága.)

Mind az alapítvány, mind az egyesület jogi személyek, ami azt jelenti, hogy önállóan lehetnek alanyai jogoknak és kötelességeknek, képviselőiken keresztül szerződéseket köthetnek, perelhetnek és perelhetők.

 

 

Milyen elérhetőségen tudom elérni a Bethlen Gábor Alapkezelőt?

A Bethlen Gábor Alapkezelőt az alábbi telefonszámon +36 1 795 5492 és email címen info@bgazrt.hu , nea@bgazrt.hu érheti el, de ha kérdése van kollégáinkhoz, tanácsadóinkhoz is forduljon bizalommal. 

Külhoni civil szervezet vagyok társpályázóként miként vehetek részt a NEA pályázati rendszerben?

Társpályázóként az elmúlt években a NEA Nemzeti Összetartozás Kollégiumához és a NEA Társadalmi Felelősségvállalás Kollégiumához volt lehetőség közös pályázatot beadni 1 anyaországi és 1 külhoni civil szervezetnek. Azonban fontos tudni, hogy egy külhoni civil szervezet egy adott évben egy összevont pályázati kategóriában leadott pályázatban lehet társpályázó, amennyiben több pályázathoz ad le együttműködési megállapodást csak az elsőként leadott pályázat lesz érvényes, a többi pályázat formailag elutasításra kerül.

A veszélyhelyzet idején lehet e tartani egyesületi közgyűlést, elnökségi ülést?

Veszélyhelyzet idején nem szükséges személyes részvétellel közgyűlést vagy elnökségi ülést tartani. Elektronikus úton megtartott közgyűlés, elnökségi ülés is érvényes, melyről további részletes tájékoztatót az alábbi linken talál:

http://szabolcs-cic.hu/hir/civil-szervezetek-uleseivel-kapcsolatos-jogszabalyi-valtozasok-a-veszelyhelyzet-idejen/122

Meddig kell benyújtani a 2019. évi számviteli beszámolót?

A számviteli beszámoló leadásának határideje civil szervezetek számára 2019. szeptember 30-a, melyről részletes tájékoztatót itt olvashat:

http://szabolcs-cic.hu/hir/tajekoztato-szamviteli-beszamolo-hataridejenek-meghosszabbitasarol-2020-szeptember-30-ig/125