A kedvezményezett az átutalt összegnek az átutalását követő év december 31. napjáig történő felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges, az átutalást követő második év december 31. napjáig terjedő tartalékolásának tényét, célját és összegét is - a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg (a továbbiakban: beszámolási kötelezettség). A kedvezményezett a köztartozásra átvezetett összeget is feltünteti a beszámolóban. A fel nem használt - ötezer forintot meghaladó - összeget a kedvezményezett a beszámolással együtt az adóhatóság részére visszautalja.
A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett az e törvény alapján fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele.
Ha az adóhatóság az előzőek szerinti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének
- a) nem tett eleget,
- b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy
- c) teljesítése során valótlan adatot közölt,
határozatával kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.
Ha az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a kedvezményezett az egy éves tartalékolási időt túllépte és a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, erről határozatot hoz, amelyben a kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására az egy éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt, az ötezer forintot elérő összeg visszafizetésére kötelezi.
A kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok őrzésére a 1996. évi CXXVI. törvény 5/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.
Az adóhatóság a kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok adataiból az átutalt, illetve köztartozásra visszatartott támogatás, a felhasznált vagy tartalékolt támogatás, valamint a visszafizetendő támogatás összegét honlapján közzéteszi, továbbá a dokumentumokat és az esetleges törvény szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton - az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.
A kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért a kedvezményezett felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el.
A kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti, közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását, a kedvezményezetti feltételek fennállását az adóhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja, hogy a kedvezményezetti feltételek nem álltak fenn, valamint a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.
A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást
- a) a kedvezményezett az alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja,
A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – az 1996. évi CXXVI. törvény 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:
- a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
- aa) §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,
- ab) § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
- b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,
- c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,
- d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások.
Ha a kedvezményezett az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg.
A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Air. és az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.
A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.
A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le „17KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2019. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.
Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.
A 17KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság
- január 1-jétől 2017. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
- a tárgyévben felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében felhasznált, illetve amelyet
- a kedvezményezett a hibátlan 16KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.
A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2017. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 16KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.
A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.
Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.
A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.
A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.